Tudom, hogy rég nem volt új bejegyzés, mindig csak halogattam megírni. Most úgy döntöttem, hogy lehet, h nem is fogom. A régi dolgoknak nehéz nekiállni.

Röviden: Voltam Qingdaoban, ügyesen levizsgáztam, és most élvezem a szünetet.

Itt a tél, és ha tél, akkor téli konferencia. Mivel Egerbe idén nem tudtam eljutni, úgy döntöttem, hogy Pekingbe megyek.

A konferencia több szempontból is érdekes volt. Egyrészt nagyon olcsó volt. Négy nap összesen kb 3000 forintba került, ami nagyon jó ár, tekintve azt, hogy egy nagyon klassz szállodában laktunk, étteremben ettünk, és még pizza is volt, ami ugye itt Kínában elég drága.

A másik meglepetés akkor ért, amikor rájöttem, hogy a konferencián szinte csak szinesbőrű diákok vannak. Én voltam az egyetlen ember Európából, és a két kezemen meg tudom számolni, hány kaukázusi típusú diák volt ott. De ez szerencsére csak rövid ideig tartott, mert utána könnyen összebarátkoztam egy csomó mindenkivel.

És akkor a konferenciáról. A konferenciából nekem az tűnt ki, hogy az egész kínai külföldi diákkörök hálózata borzasztó lelki kiskorúságban és az érett bibliai látásmód teljes hiányában szenved. (Ezt nem azért írom, mert én mindig úgy viselkedem, mint aki lelkileg érett, meg én is voltam kiskorú, de remélem én legalább tanítható vagyok.) A kiscsoport, amiben voltam, egy emberként utasította el az egyházfegyelem, mint bibliai fogalom létezését, ugyanakkor egy emberként ált ki amellett, hogy amikor az újszövetség borról beszél, abban az értelemben, hogy a tanítványok ittak, akkor egy alkoholmentes italt ért, mert a Bibliában soha nem szerepel, hogy valaki attól valaki berúgott volna. Ez is bizonyítja, hogy a Biblia alapján helytelen alkoholt inni. (Emberek én tisztelem annak a döntését, aki hitbeli akokra hivatkozva nem iszik, mert aki nem iszik, az Úrért nem iszik, nade azért ilyeneket állítani.)

Hogyha ezek után valakinek a korintusi gyülekezet ugrik be, az nem teljesen véletlen ugyanis elhívták főelőadónak Joseph Kingall tiszteletest Pápua Új-Guineából, (inkább hogyták volna otthon) aki az esti előadásokat tartotta. Az esti előadások arról szóltak, hogy Isten szeret, és bocsásd meg az embertársaid bűneit, és engedd, hogy a szentlélek kiáradjon rád, ami önmqagában is borzasztó bibliai mélységeket feltételez, de a végén mindig volt nyelveken szólás és gyógyítás is. Azt, hogy pontosan mi történt, nem tudom, mert mindig diszkréten elhagytam a termet, de az utána lefolytatott beszélgetésekből nekem világosan kitűnt, hogy igazából senkit nem érdekel, hogy mit tanít a Biblia erről. A legtöbben azt mondták, hogy "mind különbözőek vagyunk", de volt, aki az "én is szólok nyelveken - praise the Lord - és szerintem ez a jó hit jellemzője" állásponton volt. Kb. 5 ember után abba is hagytam a kérdezősködést, mert nem akartam felesleges vitákat generálni, nem hiszem, hogy változtak volna.

Szerintem ha a Bibliában egyértelműen le van írva, hogy ne lopj, akkor nem jöhet senki azzal, hogy én imádkoztam, és nekem Isten megengedte, hogy lopjak, mert ilyen nincs. Ugyanígy, ha a Biblia alapján én úgy látom, hogy a nyelveken szólás és a gyógyítás az első gyülekezetekre korlátozódott, akkor hiába jön azzal valaki, hogy "az én anyukám aztán olyan hívő, hogy, és mégis szól nyelveken", mert a bibliai tanítás alól nincs kivétel. Nincs.

A konferencia maga egyébként nagyon zsúfolt volt. Folyamatos csúszásban voltak a programmal, és szinte semmi idő nem maradt a beszélgetésre.

Nem szeretném azt mondani, hogy semmi jó lelki program nem volt, mert volt egy darab nagyon jó délutáni előadás, és a délelőtti előadások is jók voltak. És minden este nyugodtan nyújtóztattam ki az egész napi üléstől fájó tagjaimat annak boldog tudatában, hogy az esti előadó ma sem gyógyított meg.

Szombaton még egy rövid Pekingi séta is belefért a diákkör többi tagjával. (Rajtam kívül mindenki beszélt szuahéliül.:))

A konferencia számos apró tanulsággal is szolgált.

• A franciát szerencsére még nem felejtettem el teljesen, mert gyakorlatilag mindent megértettem (a konferencia két nyelven ment), de beszélni szinte nem tudok. (Volt egy-két srác, akik csak franciául tudtak.)
• Az afrikaiak rettenetes kiejtéssel beszélnek angolul. Én sem a Queen's Englisht beszélem, de még az anyanyelvieknek is komoly gondot tudtak okozni. Az angolnál már csak a kínai kiejtésük rosszabb. A franciául beszélő részük - ez még nekem is feltűnt - össze-vissza használják az indicatifot és a subjontifot. (Általában a subjontif kárára.) És néha egész komoly nyelvtani hibákat is ejtenek.
• A külföldi nők közül a legszebbek a tamilok és a malgasok.
• Peking egy nagyon klassz hely.
• Olyan országból is voltak keresztyének ahol keresztyénnek lenni nem túl jó - például Dél-Ázsia - velük is készítettem fotókat, de ezek nem leszenek a Picasán.
• Vicces dolog együtt ebédelni keresztyénekkel Lesothoból és Vanuatuból.

Képek itt.

Isten óvja a Királynőt!