Nyereményjáték következik.
Aki szorgalmasan olvassa a blogom, az tudhatja, hogy minden bejegyzésnek egy idézet a címe, ami általában valahogy kapcsolódik a bejegyzés témájához. Van, amikor csak lazán, de van amikor felismerhetően. Mai kérdés: Hogyan kapcsolódik a 72. zsoltár szövege a névnapomhoz?
Kezdjük a nyereménnyel: Aki először beküldi a helyes választ e-mailban, vagy beírja egy kommentbe, az egy csomag finom teát nyer, amit hazaérkezésem után fogok neki oddaadni. Sajnos ebben a játékban csak azok játszhatnak, akit személyesen ismerek (továbbá legislator), akik esetleg máshonnan tévedtek ide, ők majd máskor. A játékra az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 592. § szabályai vonatkoznak, azzal, hogy a kiíró fenntartja a (3) bekezdésben leírt visszavonási jogot. A válasz határideje 2008. december 20.
És akkor névnap. Fura volt Kínában névnapozni, de örülök, mert sok üdvözlő üzenetet kaptam, a szüleim is felhívtak, és ma beszéltem a nagyszüleimmel is. Nagyon köszönöm nektek! Ami az itteni ünnepet illeti, áthívtam a két magyar lányt, meg a beloruszokat, úgyhogy öten ünnepeltünk. Vettem némi whiskey-t, sört meg chipset, és jól éreztük magunkat. Megleptem magamat névnapomra egy kínai nyelvű szerződési jog könnyvel, meg egy angol-kínai jogi szakszótáral. A lányoktól egy Feljegyzések a nyugati utazásról című könyvet kaptam. (Sajnos a pontos magyar címét nem tudom.)
Múlt előtti héten volt másodszor, hogy én tartottam alkalmat a Bibliakörön. Fura volt, mert magyarul is szokatlan alkalmat tartani, hát még angolul. De akik hallották, azt mondták, hogy jó volt. Vagy csak kevés az alkalomtartó, és szeretnék, hogy máskor is vállaljam.
Ma tévésztár lettem. Ebéd közben három kínai odajött hozzánk, hogy szeretnék hogyha elmennénk valami előadásra. Kiderült, hogy a kínai megasztár shandongi részlegének a felvétele volt, ahol énekesként - na jó nézőként - kellett szerepelnem. Megfigyelésem szerint a errefelé úgy működik az élet, hogy az ülőhelyeket reklámózók között osztják szét, ahová ők saját embereiket ültetik nagy táblákkal, és reklámpólókkal. Én is büszkén tapsoltam az "Ökörkör étterem" pólómban. De azért jó volt, mert ezek a pasik csak kínaiul beszéltek, és legalább lehetett gyakorolni. Egész sokat értettem. És persze nekik sem volt rossz üzlet, mert a kamera szerette a külföldieket. És csak a vacsoránkat fizették ki...
Holnap itteni idő szerint 12:30-tól leszünk a helyi tévében, 91 millió néző előtt, ti se hagyjátok ki!
(Örömmel jelentem, hogy a blogom helyesírása végre javulni fog. Nekem sincs olyan rossz helyesírásom, amilyennek látszik, csak lusta vagyok mégegyszer átolvasni postolás előtt. Norsi azt mondta, hogy lehet, hogy időnként belejavít. Örök hálám neki.)
Isten óvja a Királynőt!